1962-ben Seattleben tartották a 21. Századi Világkiállítást. Az esemény éppen az űrkorszak kezdetére esett, ami erősen meghatározta azokat a beruházásokat, amik ezekben az években készültek. Ekkor valósult meg a város inkább látványos, mint hasznos magasvasútja, a Seattle Center Monorail, ami 1,4 km hosszan, köztes megállók nélkül köt össze egymással két városrészt, de a város jelképévé váló 184 méter magas Space Needle-t is ebben az évben adták át. Ha a XX. század közepén elképzelt jövő városaira vagyunk kíváncsiak, Seattle mellett érdemes Hollandiában is nézelődni, ahol szintén számos olyan koncepciót építettek fel, ami már a tervrajzokon is szürreálisnak tűnhetett. Egy példa erre a Bolwoningen nevű lakópark, ahol a hagyományos házak helyett úgynevezett lakógömböket alakítottak ki, amelyekben a mai napig laknak. A mostani kutatás viszont nem annyira az épületek formáira, sokkal inkább azok működési megoldásaira, műszaki tartalmára fókuszál, amihez a kiindulópontot a gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatokkal kapcsolatos jelenlegi ismereteink adják.

Otthonaink 2050-ben

Bár elsőre úgy tűnhet, hogy 2050 még nagyon messze van, más megközelítésből viszont kevesebb idő van már hátra addig, mint amennyi a rendszerváltás óta eltelt. Az otthonaink várhatóan nagyobb mértékben fognak változni az előttünk álló, mint az elmúlt három évtizedben. Az is igaz ugyanakkor, hogy ez a változás inkább az új építésű lakásoknál lesz látható, ami a meglévő állomány esetében fokozatosan jelenik majd meg elsősorban a lakások funkcionális működésében és nem annyira a külső jegyeiben. A változásokat alapvetően három tényező alakítja.

Demográfia

A következő évtizedekben tovább folytatódik a társadalom elöregedése. A születéskor várható élettartam növekszik, így a társadalom átlagéletkora is, ami a kutatás szerint az ingatlanhasználatban is megmutatkozik. Az idősebb generációnál megjelenhet a közösségi lakhatás igénye. Ez nem teljesen egyezik meg a mai idősotthonokkal, inkább olyan társasházakat jelent, amelyekben a magánélet terei mellett nagyobb szerepet kapnak a közösségi terek és a közösségi szolgáltatások. Életkortól függetlenül várhatóan tovább növekszik az egyszemélyes háztartások aránya, azonban az a trend is velünk maradhat, hogy a fiatalok egyre később hagyják el a szülői házat.

Éppen ezért rugalmasan változtatható méretű épületek jöhetnek létre, ami a különböző életszakaszokban lehetővé teszi – főként családi házaknál – a Lego-szerű egyszerű bővítést vagy átalakítást. Az építőiparban az előregyártott elemek terjedése is ebbe az irányba mutat.

Klímaváltozás

A klímaváltozásnak már ma is érezzük a hatásait, és ez az évszázad közepére még erősebb lesz. Magyarországon az eredeti terv az volt, hogy idén januártól, végül a legújabb változtatás szerint idén júliustól kizárólag a szigorúbb energiahatékonysági követelményeknek megfelelő társasházak kaphatnak építési engedélyt. A trend nemcsak nálunk, hanem a világ többi országában is hasonló irányt mutat, ami például a fűtési módoknál a távhő, azon belül is a geotermikus energián alapuló megoldások elterjedését jelentheti.

Emellett nagyobb szerepet kaphat az épületek tájolása, a jobb fűtési és hűtési technológiák és a közvetlen környezetnek vagy akár az épületek teraszainak / tetejének növényekkel való borítása is. Nemcsak a fűtés, hanem az áramellátás is egyre inkább megújuló energiaforrásokból történik, a tetőn elhelyezett napelemeket kiváltják a napelemes tetőcserepek, de az épületek energiafelhasználásának optimalizálása is hozzájárulhat az energiapazarlás csökkentéséhez.

A kutatás szerint a leendő otthon az energiafelhasználását egy centralizált platformon fogja kezelni, ötvözve a fűtést, az elektromos fogyasztást, a szellőzést és a járművek elektromos töltését. 2050-re a technológia átalakítja az otthonokat energiagyűjtőkké és tárolókká, a munkahelyeken már most is alkalmazott ötletek szabványossá válnak az otthonokban, például lehetővé teszik a nem alapvető berendezések automatikus áramtalanítását, amikor a villamosenergia csúcsáron van.

Technológia

Ahogy az energiahatékonyságnál is látható, a legnagyobb változásokat várhatóan a technológiai fejlődés fogja okozni az otthonainkban.

A lakás egyre több platformon fog kommunikálni a használójával, sőt, akár a benne lakó egészségi állapotát is monitorozhatja. 2050-re széleskörben elterjedhet az okoseszközök közti kommunikáció, ami például a csomagszállítást segítő okos postaládáktól kezdve az épület biztonságának növelésén át a ma is ismert, de még különlegességnek számító más okosotthonos megoldások mindennapi használatához vezet.

Bizonyára lesznek olyanok, akik az esetleges hackertámadásoktól tartva kerülni fogják ezeket a megoldásokat, de ahogy az okostelefonokkal kapcsolatos adatvédelmi aggályokat is felülírták a kényelmi funkciók előnyei, várhatóan az otthonok többségében is alkalmazni fogják ezeket.

Végül egy olyan irányt is meg kell említeni, amit a járvány okozott, de szintén a technológia tett lehetővé, aminek eredményeként 2020-ban szinte egyik napról a másikra milliók életének lett része az otthoni munkavégzés.

Bár feltehetően irodákra a jövőben is szükség lesz, az otthonról végzett munka részben továbbra is velünk maradhat, ez pedig ahhoz vezet, hogy az otthonunkban is új teret kell kialakítani, ami a lakások belső elosztását befolyásolja.

Néhány évtizedes távlatban azt látjuk tehát, hogy továbbra sem fogunk repülő házakban lakni, ahogy az UFO alakú házak helyett is inkább a ma ismert formák maradhatnak velünk. Ami viszont az épületek technológiai megoldásait illeti jelentős változások elé nézünk. És hogy végül mi valósul majd meg ebből? Azt kevesebb mint 30 év múlva megtudjuk.

Érdemes megismerni, felfedezni, lementeni, majd 2050-ben Szegedre látogatni és lecsekkolni 🙂

http://szegedvision.hu

Az Aradi vértanúk tere a püspökséggel, háttérben a Dóm.

A honlapon a képek forgathatóak, a színes pontokra kattintva a technikai vívmánnyal vagy éppen a természeti-társadalmi következményekkel lehet megismerkedni.