<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>oktatás | Egyház 2030</title>
	<atom:link href="https://egyhaz2030.hu/tag/oktatas/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://egyhaz2030.hu</link>
	<description>Jövőszövő párbeszéd az Egyházban</description>
	<lastBuildDate>Fri, 01 Jan 2021 22:00:59 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.1.2</generator>

<image>
	<url>https://egyhaz2030.hu/wp-content/uploads/2021/01/cropped-favicon-egyhaz2030-32x32.png</url>
	<title>oktatás | Egyház 2030</title>
	<link>https://egyhaz2030.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Hogyan fog kinézni az oktatás 2030-ban?</title>
		<link>https://egyhaz2030.hu/oktatas2030/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[jövőfürkész]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 10 Dec 2020 21:45:24 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Társadalmi trendek]]></category>
		<category><![CDATA[2030]]></category>
		<category><![CDATA[oktatás]]></category>
		<category><![CDATA[technológia]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://egyhaz2030.hu/?p=572</guid>

					<description><![CDATA[Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler közös meglátásai A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk c. könyvükből.]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div class="et_pb_section et_pb_section_0 et_section_regular" >
				
				
				
				
				
				
				<div class="et_pb_row et_pb_row_0">
				<div class="et_pb_column et_pb_column_1_2 et_pb_column_0  et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_with_border et_pb_module et_pb_post_title et_pb_post_title_0 et_pb_bg_layout_light  et_pb_text_align_left"   >
				
				
				
				
				
				<div class="et_pb_title_container">
					<h1 class="entry-title">Hogyan fog kinézni az oktatás 2030-ban?</h1>
				</div>
				
			</div><div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_0  et_pb_text_align_justified et_pb_text_align_left-phone et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><p><strong>A legmodernebb technológiák, amelyek bevenni készülnek a mozikat, az osztálytermek felé is elindultak – épp a legjobbkor. A konvergáló technológia rengeteg új megoldást kínál a minőség és a mennyiség jelentette kihívásokra.</strong></p>
<p><strong>Makroszinten az oktatásnak két nagy kérdéssel kell megbirkóznia: a mennyiséggel és a minőséggel. Globális szinten döbbenetesen nagy a tanárhiány: 69 millióval többre lenne igény, aminek eredményeként világszerte 263 millió gyerek nem jut alapvető oktatáshoz. A minőség oldaláról nézve is hasonlóan nehéz helyzet előtt állunk. Modern oktatási rendszerünk sok kívánnivalót hagy maga után. Ezt az intézményt egy másik kor, egy egészen más világ szükségleteire szabták.</strong></p>
<p><strong>A konvergáló technológia azonban rengeteg új megoldást kínál az előttünk álló kihívásokra. </strong></p>
<p><strong>Ezekből mutatnak néhány példát<a href="https://hvgkonyvek.hu/konyv/a-jovo-gyorsabban-itt-lesz-mint-gondolnank"> <i>A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk</i></a> című könyv szerzői, Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író. <br /></strong></p>
<p><strong>Az alábbi cikk a könyv szerkesztett részlete, két kitekintéssel a végén. </strong></p>
<p><strong>Forrás: </strong></p>
<p><strong><a href="https://hvg.hu/hvgkonyvek/20201129_Hogyan_fog_kinezni_az_oktatas_2030ban">https://hvg.hu/hvgkonyvek/20201129_Hogyan_fog_kinezni_az_oktatas_2030ban</a></strong></p>
<p><strong></strong></p>
<p><strong></strong></p>
<p><strong></strong></p>
<p><strong><span style="font-weight: 400;"></span></strong></p></div>
			</div>
			</div><div class="et_pb_column et_pb_column_1_2 et_pb_column_1  et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_module et_pb_post_title et_pb_post_title_1 et_pb_bg_layout_light  et_pb_text_align_left"   >
				
				
				
				
				
				<div class="et_pb_title_container">
					
				</div>
				
			</div>
			</div>
				
				
				
				
			</div><div class="et_pb_row et_pb_row_1">
				<div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_2  et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_1  et_pb_text_align_justified et_pb_text_align_left-phone et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><p><b>Egymilliárd androidos tanár évente</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Nicholas Negroponte, az MIT Media Lab alapítója 2012-ben egy csomó napelemes töltőrendszert és egy halom Motorola Xoom tabletet adott néhány elszigetelt etiópiai falunak. A tabletekre előre feltöltötték az alapvető tanulássegítő játékokat, filmeket, könyveket és hasonlókat, majd a készülékeket hermetikusan lezárt dobozokba tették. Nem a felnőttekhez, hanem közvetlenül a gyerekekhez kerültek. Ezek a gyerekek sem írni, sem olvasni nem tudtak. Korábban nem találkoztak ezzel a technológiával. Senki sem kapott utasításokat.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Negroponte a következő egyszerű kérdésre volt kíváncsi: mi fog történni? Elegendő-e egy olcsó tablet a probléma megoldásához? Mennyi iránymutatásra van szükségük a gyerekeknek? Vajon elég a tanuláshoz annyi, hogy az alkalmazásokkal és a játékokkal játszanak? Az etiópiai kísérletet azért indították el, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjanak – és kaptak is, méghozzá minden várakozáson felülit.</span></p>
<p><i><span style="font-weight: 400;">„Azt hittem, a gyerekek játszani fognak a dobozokkal. Négy perc elteltével az egyik gyerkőc nem csupán kinyitotta a dobozt, hanem megtalálta a bekapcsoló gombot is… és be is üzemelte a gépet. Öt nap múlva már gyerekenként napi 47 alkalmazást használtak. Két hét, és az ábécédalt énekelték a faluban, sőt öt hónapon belül meghekkelték az Android operációs rendszert.”</span></i></p>
<p><span style="font-weight: 400;">– idézte fel Negroponte az MIT Review munkatársának. A One Laptop per Child csapatát az érdekelte, hogyan indították be a tabletek az önirányított tanulást és a kreativitást, és ami ennél is fontosabb, mekkora technológiai tudatosság kellett ahhoz, hogy a gyerekek segítség nélkül használják ezeket a készségeket.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Az XPRIZE 2017-ben újabb szintre emelte mindezt, és elindította a 15 millió dolláros Global Learning XPRIZE-t. Maga a díj egy szoftverfejlesztési kihívás, amely olyan gyerekeket céloz meg, akik nem járhatnak iskolába. Elnyeréséhez a csapatoknak olyan Android-alapú szoftvert kellett kifejleszteniük, amely lehetővé teszi, hogy egy gyerek egyetlen tablettel felvértezve minél rövidebb idő alatt képessé váljon az önálló tanulásra. A díjon végül 2019 májusában két csapat osztozott: a délkoreai Kitkit School és a kenyai Onebillion. Mindketten olyan szoftvert alkottak, amely napi egyórás használattal biztosított olyan szintű oktatást, amilyet a gyerekek akkor élvezhettek volna, ha teljes időben jártak volna egy tanzániai iskolába.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Hogy ez a szoftver igazi fegyver legyen az írástudatlanság elleni harcban, meg kell oldani, hogy tablet kerüljön a rászoruló gyerek (vagy éppen felnőtt) kezébe. De nem ez a díj igazi célja. Ha az önképzésre használható szoftvert eleve feltelepítik minden androidos telefonra és tabletre, akkor – a készülékünk lecserélésekor – akár jótékony céllal oda is adományozhatjuk valakinek. Az újrahasznosítással nem terheljük a környezetet, egy gyermek megsegítésével pedig magát a társadalmat is támogatjuk. Gyakorlatilag egy tanárt adományozunk. És mivel több mint 1 milliárd androidos készüléket gyártanak évente, ez a szoftver komoly tényező lehet a történelem legnagyobb tehetségpazarlása elleni küzdelemben – hiszen 263 millió ifjú elme szorul a segítségünkre.</span></p>
<p><b>Felejthetetlen osztálykirándulás</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Történelemóra, 2030. Az e heti tanagyag: az ókori Egyiptom. Nyilván szívesen megnéznénk a valóságban is a piramisokat. De a repülőjegy és a szállás sokba kerülne az egész osztálynak. Két hét szünet az osztálykirándulás kedvéért? Ez nem megvalósítható. Semmi gond. A virtuális valóság megoldást nyújt a problémára.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A valóságban Nofertari nyughelye a Királynék völgyében található – a civileknek esélyük sincs valaha is bejutniuk oda. A leletek megóvása érdekében a sír évtizedek óta nem áll nyitva a nagyközönség számára. A virtuális valóság világában azonban az osztály könnyűszerrel megtekintheti a sírkamrát, böngészheti a hieroglifákat, és még a szarkofágot is megnézheti közelről. Ráadásul egy világklasszis egyiptológus idegenvezetővel.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">De nem is kell 2030-ig várni, hogy szemügyre vehessük a sírt. A High Fidelity csapata ugyanis 2018-ban virtuális formában megalkotta pontosan ezt az osztálykirándulást. Először 3D-s lézerszkennerrel bevitték Nofertari királyné sírkamrájának minden négyzetcentiméterét. Több ezer nagy felbontású fényképet is készítettek a sírkamráról. Ezután a több mint 10 ezer fényképet egyetlen látvánnyá olvasztották, mindezt pedig ráhelyezték a 3D-s térképre, így megalkották a döbbenetesen pontos virtuális sírt. Ezt követően egy osztályteremnyi gyereknek HTC Vive VR headseteket adtak.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A kutatás remekül illusztrálja, hogy a multiszenzoros tanulás minden más formát kenterbe ver – még akkor is, ha ez virtuális valóság révén történik. Vagyis a technológia lehetővé teszi az élethű, minőségi oktatási környezet létrehozását. Itt tartunk ma egyelőre. És hogy mi vár ránk holnap? Nos, számos szakértő szerint a VR az oktatás területén lesz igazán ütőképes – méghozzá a mesterséges intelligenciával kombinálva.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Körül akarunk nézni az ókori görögöknél? Amellett, hogy az összes dór oszlopot megkapjuk, egy szakállas úriember üdvözöl minket a következő szavakkal: „Üdvözlöm, Platón vagyok. Ha megengedi, körbevezetem az Akadémiámban.” Bármennyire izgalmasnak tűnik is, hogy az etika atyjától tanuljunk etikát, a VR még ezt is képes fokozni. Jeremy Bailenson, a Stanford Egyetem virtuális emberi interakciókkal foglalkozó laboratóriumának igazgatója felismerte, hogy a VR rövid időn belül és jelentősen meg tudja változtatni a hozzáállásunkat és a cselekedeteinket lényeges területeken: a hajléktalanságtól kezdve az éghajlatváltozáson át a faji előítéletekig. Elég elidőzni a virtuális valóságban idősödő hajléktalan nőként, máris megerősödik a hajléktalanok iránt érzett empátiánk – és mindez megmarad azután is, hogy kiléptünk a VR-világból.</span></p>
<p><b>Iskola 2030-ban</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Tanévkezdés 2030-ban – vajon hogy is néz ki mindez? A helyzet az, hogy már 1995-ben betekintést nyerhettünk ebbe a jövőbe, amikor megjelent Neal Stephenson sci-fi-szerző </span><i><span style="font-weight: 400;">Gyémántkor</span></i><span style="font-weight: 400;"> című regénye. Ez a történet a neoviktoriánus korban játszódik, ahol a nanotechnológia és a mesterséges intelligencia már a mindennapi élet szerves része, az oktatás pedig úgy folyik, ahogyan az a nagykönyvben – egész pontosan Az ifjú hölgy illusztrált olvasókönyvében – meg van írva.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Az olvasókönyv egy könyvnek álcázott, MI-vezérelt, egyénre szabott tanulótárs. A kérdésekre releváns és érdekfeszítő módon válaszol. Szenzorainak segítségével az energiaszinttől kezdve az érzelmi állapotig mindent ellenőriz, és sokoldalú tanulási környezetet hoz létre. A gyerekeket nem faragja egyformára a társadalom igényeinek megfelelően, mert a célja emberközpontú: erős, független, empatikus és kreatív gondolkodókat akar formálni belőlük.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Neal Stephenson ma a Magic Leap fő jövőkutatója. A cég a kiterjesztett valóság alkalmazásával igyekszik életet lehelni az illusztrált olvasókönyv 1.0-ba. A Magic Leap technológiája lehetővé teszi, hogy hologramokat helyezzünk el magunk köré a világban. A 2D-s képernyőn nehezen bemutatható koncepciók – például az emberi anatómia – a 3D-s világban kelhetnek életre. Képzeljünk csak el egy virtuális boncolást, amikor egy bejárható műtőben bőrrétegeket és izmokat választhatunk szét! A 3D-s környezetben végzett tanulás nyújtotta tapasztalat egészen páratlan, segítségével az információ jóval nagyobb valószínűséggel kerül át a rövid távú memóriából a hosszú távúba.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Természetesen az AR önmagában nem visz el minket az illusztrált olvasókönyvig, de mindent összevetve újfajta jövő bontakozik ki előttünk, amely sokak számára elérhető, egyénre szabható, gyorsuló tanulási környezetet ígér.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;"></span></p>
<p><strong>Ha szerinted inkább visszafele menjünk 100 évet és ki a friss levegőre, van ilyen jövőkép is, itt:</strong></p>
<p><strong><a href="https://raketa.hu/mi-lenne-ha-a-koronavirus-jarvany-utan-tobb-szabadteri-tanterem-lenne"></a><a>https://raketa.hu/mi-lenne-ha-a-koronavirus-jarvany-utan-tobb-szabadteri-tanterem-lenne</a></strong></p>
<p><strong>Ha az érdekel, hogy mi a tervünk az oktatásban 2030-ig, akkor nézz körül itt:</strong></p>
<p><strong></strong></p>
<p><strong><a href="https://2015-2019.kormany.hu/download/d/2e/d1000/K%C3%B6znevel%C3%A9si%20strat%C3%A9gia.pdf">https://2015-2019.kormany.hu/download/d/2e/d1000/Köznevelési stratégia.pdf</a></strong></p>
<p><span style="font-weight: 400;"></span></p>
<p><span style="font-weight: 400;"> </span></p></div>
			</div>
			</div>
				
				
				
				
			</div><div class="et_pb_row et_pb_row_2">
				<div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_3  et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_module et_pb_post_nav_0 et_pb_posts_nav nav-single">
								<span class="nav-previous"
									>
					<a href="https://egyhaz2030.hu/migracio2051/" rel="prev">
												<span class="meta-nav">&larr; </span><span class="nav-label">Hol fogunk jól lakni 2051-ben?</span>
					</a>
				</span>
							<span class="nav-next"
									>
					<a href="https://egyhaz2030.hu/magyarorszag-2030/" rel="next">
												<span class="nav-label">Magyarország 2030</span><span class="meta-nav"> &rarr;</span>
					</a>
				</span>
			
			</div>
			</div>
				
				
				
				
			</div>
				
				
			</div>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
