1962-ben Seattleben tartották a 21. Századi Világkiállítást. Az esemény éppen az űrkorszak kezdetére esett, ami erősen meghatározta azokat a beruházásokat, amik ezekben az években készültek. Ekkor valósult meg a város inkább látványos, mint hasznos magasvasútja, a Seattle Center Monorail, ami 1,4 km hosszan, köztes megállók nélkül köt össze egymással két városrészt, de a város jelképévé váló 184 méter magas Space Needle-t is ebben az évben adták át. Ha a XX. század közepén elképzelt jövő városaira vagyunk kíváncsiak, Seattle mellett érdemes Hollandiában is nézelődni, ahol szintén számos olyan koncepciót építettek fel, ami már a tervrajzokon is szürreálisnak tűnhetett. Egy példa erre a Bolwoningen nevű lakópark, ahol a hagyományos házak helyett úgynevezett lakógömböket alakítottak ki, amelyekben a mai napig laknak. A mostani kutatás viszont nem annyira az épületek formáira, sokkal inkább azok működési megoldásaira, műszaki tartalmára fókuszál, amihez a kiindulópontot a gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatokkal kapcsolatos jelenlegi ismereteink adják.

Otthonaink 2050-ben

Bár elsőre úgy tűnhet, hogy 2050 még nagyon messze van, más megközelítésből viszont kevesebb idő van már hátra addig, mint amennyi a rendszerváltás óta eltelt. Az otthonaink várhatóan nagyobb mértékben fognak változni az előttünk álló, mint az elmúlt három évtizedben. Az is igaz ugyanakkor, hogy ez a változás inkább az új építésű lakásoknál lesz látható, ami a meglévő állomány esetében fokozatosan jelenik majd meg elsősorban a lakások funkcionális működésében és nem annyira a külső jegyeiben. A változásokat alapvetően három tényező alakítja.

Demográfia

A következő évtizedekben tovább folytatódik a társadalom elöregedése. A születéskor várható élettartam növekszik, így a társadalom átlagéletkora is, ami a kutatás szerint az ingatlanhasználatban is megmutatkozik. Az idősebb generációnál megjelenhet a közösségi lakhatás igénye. Ez nem teljesen egyezik meg a mai idősotthonokkal, inkább olyan társasházakat jelent, amelyekben a magánélet terei mellett nagyobb szerepet kapnak a közösségi terek és a közösségi szolgáltatások. Életkortól függetlenül várhatóan tovább növekszik az egyszemélyes háztartások aránya, azonban az a trend is velünk maradhat, hogy a fiatalok egyre később hagyják el a szülői házat.

Éppen ezért rugalmasan változtatható méretű épületek jöhetnek létre, ami a különböző életszakaszokban lehetővé teszi – főként családi házaknál – a Lego-szerű egyszerű bővítést vagy átalakítást. Az építőiparban az előregyártott elemek terjedése is ebbe az irányba mutat.

Klímaváltozás

A klímaváltozásnak már ma is érezzük a hatásait, és ez az évszázad közepére még erősebb lesz. Magyarországon az eredeti terv az volt, hogy idén januártól, végül a legújabb változtatás szerint idén júliustól kizárólag a szigorúbb energiahatékonysági követelményeknek megfelelő társasházak kaphatnak építési engedélyt. A trend nemcsak nálunk, hanem a világ többi országában is hasonló irányt mutat, ami például a fűtési módoknál a távhő, azon belül is a geotermikus energián alapuló megoldások elterjedését jelentheti.

Emellett nagyobb szerepet kaphat az épületek tájolása, a jobb fűtési és hűtési technológiák és a közvetlen környezetnek vagy akár az épületek teraszainak / tetejének növényekkel való borítása is. Nemcsak a fűtés, hanem az áramellátás is egyre inkább megújuló energiaforrásokból történik, a tetőn elhelyezett napelemeket kiváltják a napelemes tetőcserepek, de az épületek energiafelhasználásának optimalizálása is hozzájárulhat az energiapazarlás csökkentéséhez.

A kutatás szerint a leendő otthon az energiafelhasználását egy centralizált platformon fogja kezelni, ötvözve a fűtést, az elektromos fogyasztást, a szellőzést és a járművek elektromos töltését. 2050-re a technológia átalakítja az otthonokat energiagyűjtőkké és tárolókká, a munkahelyeken már most is alkalmazott ötletek szabványossá válnak az otthonokban, például lehetővé teszik a nem alapvető berendezések automatikus áramtalanítását, amikor a villamosenergia csúcsáron van.

Technológia

Ahogy az energiahatékonyságnál is látható, a legnagyobb változásokat várhatóan a technológiai fejlődés fogja okozni az otthonainkban.

A lakás egyre több platformon fog kommunikálni a használójával, sőt, akár a benne lakó egészségi állapotát is monitorozhatja. 2050-re széleskörben elterjedhet az okoseszközök közti kommunikáció, ami például a csomagszállítást segítő okos postaládáktól kezdve az épület biztonságának növelésén át a ma is ismert, de még különlegességnek számító más okosotthonos megoldások mindennapi használatához vezet.

Bizonyára lesznek olyanok, akik az esetleges hackertámadásoktól tartva kerülni fogják ezeket a megoldásokat, de ahogy az okostelefonokkal kapcsolatos adatvédelmi aggályokat is felülírták a kényelmi funkciók előnyei, várhatóan az otthonok többségében is alkalmazni fogják ezeket.

Végül egy olyan irányt is meg kell említeni, amit a járvány okozott, de szintén a technológia tett lehetővé, aminek eredményeként 2020-ban szinte egyik napról a másikra milliók életének lett része az otthoni munkavégzés.

Bár feltehetően irodákra a jövőben is szükség lesz, az otthonról végzett munka részben továbbra is velünk maradhat, ez pedig ahhoz vezet, hogy az otthonunkban is új teret kell kialakítani, ami a lakások belső elosztását befolyásolja.

Néhány évtizedes távlatban azt látjuk tehát, hogy továbbra sem fogunk repülő házakban lakni, ahogy az UFO alakú házak helyett is inkább a ma ismert formák maradhatnak velünk. Ami viszont az épületek technológiai megoldásait illeti jelentős változások elé nézünk. És hogy végül mi valósul majd meg ebből? Azt kevesebb mint 30 év múlva megtudjuk.